Nos Önök szerint ez a csodálatos Ónémet sirályka milyen vörös?
Aki kapásból rávágta, hogy receszív vörös (e) színezetet visel ez a galamb, annak igaza van . Félig. Mert igaz, hogy szép egyöntetű, sötét vörös a pajzs, se szalag ,se kovácsoltság nem látható rajta , mégsem lehetünk teljesen biztosak a dologban, mert a pajzsos rajz miatt fogalmunk sincs, arról hogyan színeződne a galamb többi testrésze, különös tekintettel a az evező és a k o r m á n y (!)tollakra nézve! Nézzük csak meg alaposabban!

Kinagyítva a pajzsot, látható, hogy  a nagyobb szárnyfedőtollak hegye világos, és a másodrendű karevezők éle is hamvas.  Tehát mégsem  receszív vörös  ez a galamb, hanem inkább domináns vörös (BA) alapszínezetű,  és a kovácsoltság annyira erőteljes, hogy már összefüggő vörös felületet  mutat (CT) .  Azt is kizárhatjuk, hogy dom. vörös alapszín és Spread faktor együtt hatása okozza az egyöntetű vörös színezetet, mert  a Spread  gén a farok szalag színét teríti szét az egész galambra, ami tudva levőleg hamuszínű.  Ezek után abban maradtunk, hogy a pajzsos pávák is inkább domináns vörösek.

2- Most már tisztáztuk, hogy fekete hím és domináns vörös, sötét kovácsolt tojó szülőpárról van szó. Két alapszínt állítunk tehát egymással szembe, amiről  remélem már mindenki tudja, hogy autoszex tulajdonság. Tehát a tojó monozigóta (csak egy adag dom. vörös gént hordoz), de a hím vagy homozígóta (két fekete gént hordoz), vagy nem.  Ha nem ……..(erre majd később visszatérek.)

3- Ha egy receszív hímet domináns tojóval párosítunk ( a fekete receszív  a hamuvörössel szemben) ,akkor megvalósul, az un. autoszex öröklődésmenet. Ez esetben gyakorlatilag a kisgalamb kikelésének pillanatában meg tudjuk állapítani az illető fióka nemét.  Ezt a kérdéskört bővebben taglalom az „Amit tudni akartál a szexről” c. írásomban.
Jelen esetben minden megszületett hím fióka örököl egy dom. vörös gént az anyjától és „valamit” az apjától. Mivel a dom vörös szín a leguralkodóbb a lehetséges három verzió közül, teljesen mindegy, hogy mit örökít az apa, a hím fióka így is, úgy is dom. vörös lesz.
Ellenben ha tojó fióka születik, ő csak egy gént hordozhat, és azt csak is az apjától örökölhette. Tehát ha született egy barna fióka (ami nem dom. vörös), akkor az biztosan tojó, és ezen a ponton az is kiderült, hogy  az apa barna szín hordozó, azaz barnára heterozigóta fekete, az alapszínezetre nézve.

4- Milyen barna a fióka, ha összefüggő barna a szárnypajzsa?  Okulva az 1. pontból lehetséges, hogy extra sötét kovácsolt barna színezetű, amit az anyjától örökölhetett (mármint a sötét kovácsoltságot), de az is lehet, hogy barna alapszínű Spread, mert a Spread génhatást örökölhette az apjától (feltételezve, hogy lakk fekete volt az apa). Sőt az is lehet hogy mind a két feltétel egyszerre teljesült, és a fióka genotípusa: barna, Sötétkovácsolt, Spread (b//., ?*//CT, S//+S).
Hogy mi lesz a valóság arra később fény derülhet…….
(*: nem tudhatjuk, hogy az apa milyen színeloszlást örökíthet, mert a Sread gén eltakarja azokat)

5- Hogy mivel lehet ezt a barna fiókát párosítani? Hát természetesen hím galambbal!
De ha komolyra is veszem a figurát, akkor is azt kell mondanom, hogy bármilyen szép pajzsos pávával. Visszakérdeztem tehát, hogy mi volna az elérendő cél? Kiderült, hogy sárga pajzsosakat szeretne előállítani, mert arra nagy kereslet van.
Sárga galambnak két kritériuma van:  hordoznia kell  vörös gént és hordoznia kell higított gént is.  Jelen példánkban az alapszín vörös (dom.vörös) mellett a színintenzitás is autoszex tulajdonság. Mindkét tulajdonságra nézve, a barna, intenzív tojó monozigóta , biztosan nem hordoz sem vöröset, sem higítottat.  Ha tehát  sárga utódott akarunk akkor mind a két tulajdonságot az apának kell hoznia a házasságba.  Magyarán az apának sárgának kell lennie.
Más közvetlen út nincsen.

6 - Futtassuk le mi történik, ha dom. sárga hímet barna tojóval párosítunk

No lám belefutottunk megint egy autoszex öröklődés menetbe! De most nem az alapszín miatt, hanem a színintenzitás miatt. Minden intenzív színű fióka (hosszú piheszőrök) hím lesz  és minden csupasz higított, tehát tojó.
 A két tulajdonság együttes vizsgálatából kiderül hogy,:
- A hímek fele biztosan d. vörös, a másik fele lehet  vörös, fekete, vagy barna attól függően hogy mit hordozott a sárga hím a 2.gén helyen.
-A tojók  fele biztosan d. sárga, a másik fele lehet  sárga, kékfakó (esetleg dun, ha Spraed gén is játszik), vagy khaki, attól függően, hogy milyen alapszínt hordozott a sárga hím a 2. génhelyen

Megjegyzés: Ha: higítottságra heterozígóta  dom. vörös hímet használnánk d. sárga helyett, akkor nem igaz az autoszex  öröklődés, és  a tojóknak is csak a negyede lenne sárga.

7 - Elképzelem, hogy egy év múlva ismét találkozunk és meg kapom a szemre hányást, miszerint megsüthetem a tudományomat, mert nem úgy lett, ahogy mondtam.

Hiába párosította a barna tojót sárga hímmel, mindenféle kölök született. Kék is, meg ezüst hím is, meg a barnák között volt egy csomó barna fakó is!!!
Ha ez megesne, azt fogom válaszolni: Hátrébb az agarakkal!  Kizárólag  alapszínt és színintenzitást vizsgáltam! Szót nem ejtettünk a színeloszlásokról, sem a Spread génről!

Tessék megjegyezni, hogy a kék, meg a kékfakó épp úgy fekete alapszínű mint az a galamb, amelyiket a piacon is feketének neveznek. Következtetés képen a barna fakó is ugyan úgy barna alapszínű, mint az egyöntetű csoki barna, vagy a sötét kovácsolt barna.  És tessék mondani, milyen volt az az „ezüst” hím? „Hááááát ,  teljesen ezüst volt , szalagtalan, sima ezüst!” 

Na ugye!  Nem ezüst az, hanem  dom vörös , és Spread, amit  levendula színűnek hívnak angol nyelven. ( A Spread gént a barna tojó hozhatta, ez esetben az ő barna pajzsa teljesen homogén és kissé fényes is)  Ezekből kiderülhetett az is hogy  a min. 50 % sárga tojó is állhat  dom. sárga szalagosokból (sárga fakó), dom sárga kovácsoltakból(sárga fakó kovácsolt), dom sárga  sötétkovácsolt (dom sárga), és akár dom sárga  Spread (krém)  galambokból is!

8 - Búcsuzóul már csak egy kérdést  kellet megválaszolni, nevezetesen „Miből lehet csinálni sima kékeket?”  A válasz: sima kékekből, vagy síma kék hordozókból.

      „Barnából, meg szalagos kékből nem lehet?”   De igen!

Feltéve hogy:

- a tojó a barna alapszínű , nem Spread,  min. egy szalagtalanság (c) gént hordoz.
- a hím a kék szalagos, homozigóta alapszínre és színintenzitásra is , és  heterozigóta a szalagtalanságra.

Ha ez adott, akkor:  az utódok kb negyede  szalagtalan kék lesz, mert a szülők hordozták a szükséges tulajdonságokat. Általánosságban kijelenthető, hogy  tulajdonságokat nem lehet „csinálni”***,   géneket  nem lehet „kitenyészteni”!  Új tulajdonságokat, új mutációkat az anya természet  képes létrehozni. Mi tenyésztők ezt  az adományt használjuk. A már létező, vagy spontán létrejövő géneket (tulajdonságokat) tesszük- vesszük,figyelünk, keressük az újabb és újabb tulajdonságokat, kombináljuk őket ,küzdünk érte, vagy ellene, attól függően hogy személyes érdekünk hogyan kívánja.

(***:Ez az állítás csak galambtenyésztés szintjén igaz. A művi (indukált ) mutáció bevett gyakorlat a növénynemesítésben, és gazdaságilag jelentős haszonállatok esetében sem merném kizárni, hogy képes rá a mai tudomány)

Ha valakit érdekel, akkor ezt a meccset rec. sárgával is lejátszom.

Cséplő Árpád, 2007 május 6.