Egzotikusan hangzik, pedig nem az. Trópusi galambfajtól talán még el is várnánk, hogy különleges színekben pompázzon, de házigalambról szólva, furcsán hangzik, hogy rózsaszín. Ha ellenőrzés képen átlapoznának megannyi kiállítási katalógust, meglehet, hogy egyetlen egy galambot sem találnának, amelyik rózsaszín néven volt benevezve. Börzéken és piacokon sem lehet egykönnyen rózsaszín galambra bukkanni.  Lehet hogy a cím csak beugratás, kész átverés az egész? Rózsaszín galamb? Van ilyen egyáltalán?
Hiszik, vagy nem, bizony létezik!  Némi magyarázatot azért fűzök hozzá, hogy lássák, nem blöffölök.  Az elérhető szakkönyvekben egyetlen olyan fajtára bukkantam, amelynél a hivatalosan elismert színváltozatok között szerepel „Rosa” (rózsaszín ) kifejezés. A cauchois galambról van szó, amely hazánkban egyszínű, de gyakrabban bronzszalagos, és bronzpikkelyes (kovácsolt) változatban ismert némileg. Ezeken felül több alapszínezet elfogadott toystencil (fehérszalagos, fehéren kovácsolt) változatban, valamint az ominózus  „Rosageschuppt” is ,amit H.J.Schütte  barackvirágszínhez is hasonlít. Hát igen, kell egy kis képzelőerő. De, hát galambjainknál ez már megszokott. Ha szürke, akkor kék, ha barnás akkor vörös, ha világosabb, akkor meg sárga. Ha viszont, afféle világos drappos vöröses,(és amúgy is rózsaszínben látjuk a világot,) akkor erre a színezetre is nyugodtan ráfoghatjuk, hogy rózsaszín. Létező és genetikailag rögzített változat ez tehát, amit a legutóbbi években több színes mezei galambra is sikerült áttenyészteni. A rózsaszín galamb nem rózsaszín tetőtől talpig, hanem csak pont azokon a helyeken, ahol a modena bronz (Ma), és a toystenci (ts)l fejti ki a hatását, azaz a szárnypajzsok eredetileg sötét rajzolatait követve.  Ebből viszont az következik, hogy ennek a színezetnek biztosan van valami köze az előbb említett másik kettőhöz. Van bizony! Pedig nem alkotnak allél sort,  még is  szorosan kötődnek egymáshoz.  Ez a három színezet úgy működik együtt, mint egy cirkuszi akrobata csoport. Legalul van az „untermann”, a  vöröses mahagoni(Ma=Ts1), ennek ugrik a nyakába a rózsaszín (Ts1+Ts2), és mindkettő tetejébe dobbant a fehéres stoystencil (Ts= Ts1+Ts2+ts3). Látva ezt az egymásra utaltságot, érthető, hogy a mahagoni egyedül is tudja produkálni magát, akár szólóban (hetero állapot) ,akár duettben (homo állapot), de  a rózsaszínnek már egyedül nem megy.  Innentől L.P Gibson közlésére hagyatkozva írom, hogy a rózsaszín színezet a Ts1 és a Ts2 gének együttesen alakítják ki. E két gén egymástól független,  és kombinálható, a Ts2 meglátásom szerint ha egyedül dolgozik akkor a fekete szalagokat szürkés karcosra satírozza. Ha viszont mahagoni szalagon van a porond, akkor, a bronzot satírozza rózsaszínűre.
Eredetileg nem akartam a fehérszalagossággal és a fehérpikkelyezettséggel(= fehéren kovácsolt) foglalkozni , de  logikus, hogy ezen a helyen leszögezzem, hogy  a toytencil önállóan nem létező gén, hanem három önálló, nem allél, autoszomatikus gén homozigóta állapota .( Vajon mit tudhat az rec.ts3 gén egyedül, homozigóta(ts3//ts3) állapotában? Lehet hogy semmit!)
Visszakanyarodva a rózsaszínekhez, biztos , ami biztos, leírom, hogy a rózsaszín fekete/kék alapon kialakuló, intenzív színezet, nem = higított mahagoni! Nem dilute(d), mert ha az volna, akkor szulfur lenne a kialakult  neve. De természetesen a rózsaszin kombinálódhat higított +fekete/kék(= kékfakó, = valódi ezüst) alapszínnel is , de ez esetben a rózsaszín is higul vele világosabb rózsaszínűre.  Ha már van bronz-szulfur megkülönböztetés, akkor logikus lenne egy fantázia nevet kitalálni a  higitott rózsaszínnek (d//d, Ts1//Ts1, Ts2//Ts2) is. Javaslom, hogy az előbbi génkombinációra használjuk a  barack (=apricot)) elnevezést.

A következő elnevezéseket kell tehát megjegyezniük ha szalagos szín eloszlású galambról van szó:
Kék-bronz szalagos,                ezüst-szulfur szalagos
Kék-rózsaszin szalagos            ezüst- barack szalagos

Barna- bronzszalagos               khaki- szulfur szalagos
Barna- rózsaszín szalagos         khaki- barack szalagos

Ezek a párok dom . vörös alapon is létezhetnek, de aligha hiszem hogy szép,és optikailag érzékelhető színezetek jönnének létre.( bronz-vörös mimikri!)

Összegezve a rózsaszínre vonatkozó szabályokat, bárki kitenyésztheti ezt a színezett, ha  van legalább egy db toystencil fehérszalagos, vagy fehérkovácsolt  galambja.

Pl 1.:    fehérszalagos(ts//ts)     x bronz  szalagos(Ma//Ma):     

F1: 100%:homo bronzszalagos ts//Ma= Ma//Ma, Ts2//+, ts3//+

F2:   ts//Ma  x ts//Ma:  100% Ma//Ma, 25% Ts2//Ts2, 25 % +//+=6.25% rózsaszín

Pl.2.:    fehérszalagos(ts//ts) x feketeszalagos(+//+)

F1:       100 %  hetero bronzszalagos:    ts//+ =  Ma//+, Ts2//+, ts3//+

F2:       ts//+  x   ts//+   :  25% Ma//Ma, 25%Ts2//Ts2, 25% +//+ = 0.03% rózsaszín

Meglehet, hogy a három érintett gén valamelyike hetero állapotban is rózsaszínt eredményez, azaz a két genotípus szemmel nem elkülöníthető. Ez esetben jóval magasabb arányban hasadnak ki a rózsaszínek. Megfordítva a dolgot ez azt is jelenti, hogy ha nagyobb számarányban jelentkeznek rózsaszínek , ez bizonyítja azt a feltételezést, hogy nem szükséges mindhárom génnek homozígóta állapotba kerülnie.
Vigyázat! Más színezetmódosító gének is okozhatnak bizonyos genetikai környezetben rózsaszínesnek látszó színelváltozásokat (8.kép). Ezeket  ajánlatos valamilyen más fantázia névvel elnevezni, nehogy két , vagy több genetikai tartalom összemosódjon a tenyésztők tudatában.
Rózsás  árnyalatú tollakat okozhat, bizonyos genetikai környezetben a  reduced és a  Domináns Opál gén is.

A toy stencil genom kiállítási minőségét a minél tökéletesebben fehérnek látszó szárnypikkelyezettség jelenti. A keleti sirálykáknál közismert frill stencil gén is hasonlóan fehérnek látszó kivilágosodást okoz a farok szalag helyén. Legalább is a szakirodalomban fellelhető meghatározás szerint. Ha figyelmesen megnézzük a 4. képet, jól látszik az hogy , a genetikailag „elrontott „(visszatenyésztett) toystencil miután megszűnt fehérnek lenni, az elsőrendű evező tollak rózsaszíne élesen elhatárolódik a tollak hegyén látható fehéres tükröktől.  Ez bizonyítja, miszerint a frill stencil nem csak a farok, hanem az evező tollakra is kiterjeszti a hatását.

1. kép :  szatinetta(toystencil) x  német modenai (Mahagony) F2 1-0  Megfigyelhető, hogy a mahagony alap ezen a galambon felnyúlik a nyak irányába, és látható marad a sötétebb bronz színezet, mert a Ts2 gén önálló életet él és csak a pajzsot világosítja rózsaszínűre.       

3. kép: rózsaszín kovácsolt pajzsos galamb

4. kép: a fehéres farokszalag tükör és az elsőrendű evezők hegyének fehér tükrei ,nem toystencil hanem egy 4. gén, a frillstencil gén hatására jönnek létre. A pajzs rózsaszín.

5. kép Sötétkék, bársonypajzsos(CT), rózsaszín fióka

6.kép: A Ts2 gén elég lusta. Rózsaszín galamb fészekvedlése.

 Cséplő Árpád 2006. december 10.