Épp, csak kihevertük a karácsonyt és már is az új évi ünnepre készülődünk, amikor ezeket, a sorokat írom. Jöhet az ilyenkor szokásos fogadkozódás, mit fogunk másként csinálni az év, első napjától fogva. A magam részéről elhatároztam, hogy szakítok egy rossz gyakorlattal, és ezen túl helyesen fogom nevezni a „sokszínű” és az „almond” színezetekhez kapcsolódó fogalmakat. Ezzel, a Texánok után, megint csak egy olyan területre fogok kalandozni, amelyikkel nincs közvetlen személyes kapcsolatom. A „sokszínű” színezet, olyan nagyon nem is tetszik, de mivel a galambász kultúrának fontos eleme ez a színezet is, már a kezdetektől igyekeztem megérteni az itt zajló genetikai folyamatokat.
Első nekifutásra egyszerűnek tűnt az egész. „ Itt van ugyebár, az a bizonyos ”Almond” gén, amelyik az ivari kromoszómán található, tehát autosex öröklődik, továbbá ha homozigóta állapotba kerül, az többnyire halálos az utódra nézve, de nem probléma, mert az Almond gén domináns, és ezért egy adag is elég belőle, hogy szép almond színezetű galambokat kapjunk. Nincs is más dolgunk vele, mint hogy fogunk egy kék szalagos galambot, párosítjuk egy szép almonddal, és máris minden második utód szép almond színben fog pompázni. Vannak itt még ugyan valami kiegészítő színek, de hogy miért, az kicsit homályos. Biztosan csak azért, mert jól mutatnak a dúcban az almondok mellett!.”......
Biztosra veszem, hogy azok a tenyésztők, akik gyakorolják az almond és a sokszínű fajták tenyésztését, most élénken tiltakoznak, mert ez a kérdés közel sem ilyen egyszerű, és több félrevezető szóhasználat nehezíti meg a dolgok könnyű megértését. Magam is sokat vessződtem a különböző könyvek és cikkek olvasásakor, de végre kitisztult a kép és úgy vélem, végre megértettem hogyan is működnek a dolgok. Elmondom hát mindenkinek!
Az első és legfontosabb körülmény az, hogy Almond gén valójában nem létezik!!! Annak ellenére nem létezik, hogy szinte minden könyv, és szakíró említi, nem csak magyar, hanem minden más idegen nyelvben is. Ennek ellenére, még egyszer állítom, hogy sem olyan gén, amelyik önmaga képes lenne a közismert almond színezetet előállítani, sem olyan, amelyiket szabályosan Almondnak lehetne nevezni, nincs! Azt viszont nem tagadhatom, hogy almond galamb színezet létezik. Ezt a látszólagos ellentmondást, azzal kezdeném feloldani, hogy nézzünk szét egy kicsit az ivari kromoszómán. Itt, mint ahogy azt már a Texánok színeződését befolyásoló Féded (StF) gén ismertetésekor bemutattam, 4 olyan génhely is található, ahol a galambok színeződését befolyásoló gének laknak. Az alapszínt, a színezet intenzitást, és az un. szín redukáltságot befolyásoló génhelyek mellett, itt található az a génhely (locus) is, ahol a félrevezető módon „almond”- nak nevezett színezet módosító génallélek tanyáznak. Ezek heten vannak, mint a gonoszok, és közülük a legerősebbet (legdominánsabbat) szokták a világ szakírói „Almond” génnek nevezni. Azért helytelenül, mert a hét „gonosz” becsületes neve: Stipped, Hickory, Qualmond, Faded, Sandy, Frosty és Chalky. Mint láthatják „Almond” nincs köztük egy sem!
A helyzet úgy alakult ki, hogy anno, időben először, két norvég géntudor (Christie és Wriedt) azonosította a dán keringők ezüstspriccelt színváltozatában azt a gént, amelyik a tollazat rapszodikus foltosodását okozza, amit Ők Stippednek neveztek el és ennek a génjele St lett. Időben később, egy amerikai csapat, élűkön Hollander professzorral, az angol rövidcsőrű keringőket analizálva, szintén arra következtetésre jutott, hogy az almond keringők genomja is tartalmaz egy gént, amelyik a tollazat szabálytalan foltosodását okozza. Ők ezt a gént a gazdafajta után almondnak nevezték el. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a stipped és az almond gén valójában ugyan az a génhatás, de az „almond gén” illegális szelleme, akkor már kiszabadult az ő palackjából és ez a kifejezés hamarosan mélyen belegyökeresedett a köztudatba. Általános szabály az, hogy a gént elsőnek felfedező személy jogosult a gént elnevezni, ezért ennek megfelelően szakszövegben a Stipped van érvényben.
Biztosan páran az olvasók közül nem értik, hogyan lehet a Stipped és az „Almond „ugyan az, miközben a két galambfajta színezete igen csak eltér egymástól? Ennek magyarázatát Hollander adja meg. Úgy találta ugyanis, hogy a tökéletes almond keringő színezetét egy egész seregnyi gén együttesen határozza meg, A Stipped gén ugyanis bármilyen (egyszerűbb, vagy összetettebb) galambszínezettel kombinálható, és a végeredmény attól függ, hogy a stipped gén milyen aktuális színezetet világosít ki a maga hisztérikusan változékony természetével. Az almond keringő esetében a pigment alapszínezete fekete(+B), ez adja a fekete és szürke spicceltséget. A színezet egyenletességét a sötétkovácsolt színeloszlás (CT), a mandula színt alapvetően a sötétbronz Kite (K) gének biztosítják. Szebb, élénkebb és változékonyabb a mandula árnyalat, ha egy adag rec. vörös (e) gén is besegít a Kite-nak, illetve néha szükségesnek vélték az angol urak egy adag higítottságot (d) is belekeverni ebbe a koktélba. Amikor mind ez együtt van, akkor jöhet a Stipped gén, amelyik hol itt , hol ott mar bele a színezetbe. Hol teljes gőzzel dolgozik, hol meg csak immel- ámmal. Kiszámíthatatlan munkája eredményezi azt a színezetet, amiben a tökéletes almondot látták az angol rövidcsőrű keringő tenyésztői.
Bízom benne, hogy most már értik az olvasók, hogy miért nem nevezhetjük almondnak azt a gént amelyiknek már van más tisztességes és legális elnevezése. Nem csak jogtiszteletből kell azonban ragaszkodni az eredeti elnevezéshez, hanem azért is mert a Stipped (Spriccelt) az a kifejezés, ami pontosan kifejezi azt, amit ez a gén csinál. Ő maga mandula színezetet nem tud produkálni, viszont spricceltté teszi azt a színezetet, amivel adott esetben kombinálódik.
Ha az előbb felsorolt minden gén a szükséges összetételben adva van, akkor, és csakis akkor beszélhetünk almond színezetről. Ha valamelyik komponens hiányzik, vagy több, más gén is szerepel a csapatban akkor a stipped gén többé-kevésbé más spicceltséget fog eredményezni, amit nem nevezhetünk almondnak, hanem csak sokszínűnek. Ebben az értelemben a „sokszínűség” tágabb fogalom. Minden almond sokszínű, de nem minden sokszínű almond!
Az almond színezet, mint kifejezés, szükségszerűen meghatározza annak genetikai tartalmát. Más genetikai tartalomra ezért ez a kifejezés nem használható. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy egy dolognak egy féle neve legyen, és egy név csak egyetlen dolgot jelentsen.
Nem hagyhatjuk említés nélkül, az un. komplementer, magyarul „kiegészítő” színezeteket sem.
Mik ezek? Miért vannak? Kellenek –e ezek feltétlenül? Más fajtáknál miért nincsenek?
E színezetek elnevezése szintén kissé félreérthető. Ugyan miért kellene kiegészíteni egy tökéletes almond színezetű keringőt bármivel is? Nem kell! Az almond tenyésztésben ezekre, a színezetekre, pontosabban a bennük rejlő génkombinációkra, azért van szükség, hogy a tökéletes almond színezet megismétlődhessen, a következő tenyészgenerációkban reprodukálható legyen.
Emlékeztetőül az almond színezetű galamb szükségszerűen homozigóta fekete, Sötétkovácsolt, Kite, és mindig csak egy- egy adag gént hordoz (hetero- ill. mono zigóta) a rec vörösből, és a Stippedből, esetleg a dilute higítottságból is. Ezt az összetételt szeretnénk újra meg újra előállítani a komplementer színek segítségével.
Márpedig, ha egy genom heterozigota komponenst is tartalmaz, akkor az kötelező érvénnyel egyben azt is jelenti, hogy az illető genotípus tisztán nem tenyészthető. Jelen esetben, ha két almond színezetű keringőt egymással párosítunk, akkor a Stipped és a rec. vörös gének is hasadni fognak, Mendel ide vonatkozó törvénye szerint. Almond x almond párosításból a rec. vörös génre nézve három genotípus jöhet létre:
- 25% egyáltalán nem tartalmaz rec vörös gént (+e//+e) : az almond színezet megmarad, esetleg kevésbé tökéletes árnyalatokban
- 50% egy rec. vörös, és egy nem rec. vörös gént hordoz (e//+ e). marad a klasszikus almond színezet
- 25% két rec. vörös gént hordoz (e//e).A rec. vörös színezet nagyon erőteljes , minimális barnás spricceltség látszik csak. Ez a színezet látványosan különbözik az almondtól, önálló fantázia nevet kapott. Ez nem más, mint a : DeRoy
Almond x Almond párosításból az autosex(!) Stipped génre nézve szintén három genotípus jöhet létre:
- 25% tojó egyáltalán nem hordoz Stipped gént (+St//. tojó)): Nincs spricceltség egyáltalán. Ha ez az állapot olyan galambban valósul meg amelyik nem homozigóta a rec vörösre akkor az eredeti Kite (sötétbronz) marad látható. Azonban, ha egy homozigóta rec vörös állapot találkozik a „nemspricceltséggel” akkor gyakorlatilag rec. vörös galambot láthatunk. Ezeket a tradició szerint Achát ( más nyelvben :Agate)-nak nevezik.
- 50 % egy adag Stipped gént hordoz (25% St//+St hím, 25% St//. tojó) ez az állapot szerepel a klasszikus almondban.
- 25% hím, amelyik két adag Stipped gént hordoz (St//St hím). Ilyet nagyon ritkán látni, mert a stipped homozigóták elpusztulnak (letális génhatás). Az egy, két túlélő nagyon világos spriccelt., majdnem fehér színezetű.
Egy picit kanyarodjunk vissza az achátokhoz. Van rá eset, hogy ezek ránézésre semmiben sem különböznek a rec. vörösöktől. Felvetődik bennem a kérdés, hogy ha ezek kinézetre vörösök, tartalmilag vörösök , akkor mi értelme őket achátnak nevezni?
Az achát két félek éppen kaphat önálló jelentést:
- 1. olyan rec vörös, amelyik kite színezeten valósul meg (episztatizál)
- rec. vörös az almond és sokszínű tenyészetekben.
Az Achát galambok sokszor fehér tollacskákat is viselnek. Meglátásom szerint ez a rec vörös színezettől nem függetleníthető, a tükrös galambokról ismert génhatás eredménye.
Végezetül megemlítem, hogy az almond genom gyakran tartalmaz egy adag higítottságot is.
Ez, mint harmadik(szintén autoszex, de recesszív)) hasadó gén, szintén eredményez 25 % homozigóta higítottat, ezért minden eddig felemlegetett színezetnek lehet higított (dilute) változata is. (A „gold dun” szerencsétlen név a higitott kite-okra, mert a „Gold’ az pale vörös, a „dun” pedig dilute, fekete, spread., Vagy pale, vagy dilute! A kettő együtt nem értelmes! Gold dun helyett használjuk nyugodtan a dilute Kite kifejezést! )
Összefoglalva a tanulságokat:
- minden gént a saját legális nevén kell nevezni
- összetett génhatások fantázia neveinek, nincsenek megfelelő génjeik
- A fantázia nevek egy-egy konkrét genotípusra vonatkoznak
- Minden olyan standard színezet, amely hetero állapotban megkívánt gént is tartalmaz, kiegészítő színezeteket szül. (pl. Az andaluz tenyésztés komplementer színezetei a spread feketék, és a világos színezetű dupla Indigó faktoros spread feketék.)
- Számtalam galambfajtában fordul elő a Stipped gén. Leggyakrabban ezek a fenotípusok csak sokszínűek, de nem almondok.
- Soha nem késő felhagyni a rossz szokásokkal, mindenki próbáljon tartalmilag helyes kifejezéseket használni a galambszínezetekkel kapcsolatosan.
|
